Az étel világa
Mindig van otthon banán, de sehol sem látsz banánfát? Ez azért van, mert az ételeink közül sok minden nem a mi térségünkben terem! Az ételünk sokkal nagyobb hatást gyakorol a világra, mint amekkorát közvetlenül ránk!
Kíváncsi vagy a nagy képre? Vagy ahogyan németül mondjuk, „kinéznél a tányér szélén túlra”? Akkor vágjunk neki!
bemelegítés
Tanulj!
Mit gondolsz, milyen hatással van a globális élelmiszertermelés:
- az emberekre?
- a biodiverzitásra és a természetre?
- az éghajlatra?
Mindhárom témáról ötleteljetek: fogjatok egy lapot és mindent írjatok le, ami eszetekbe jut!
Amikor elkészültetek, vessétek össze a válaszokat az alábbi adatokkal:
Merülj el! 1
Próbáljátok meg kitalálni a következők a) eredetét és b) mai legnagyobb termelő területét:
- mandula (answers: eredete / mandulatermesztés ma)
- kakaó (answers: eredete / kakaótermesztés ma)
- alma (answers: eredete / almatermesztés ma)
Merülj el! 2
A helyi boltba honnan érkeztek ezek a termékek?
Saccold meg most, és ellenőrizd, mikor legközelebb a boltba mész!
Merülj el! 3
A globális élelmiszer-kereskedelem hatásainak ellensúlyozására egyesek próbálnak minél több „regionális” terméket vásárolni, azaz olyan terméket, amely a saját térségükben megterem.
A közösségi támogatású mezőgazdaság (Community-supported agriculture, CSA) egyre népszerűbb: a gazdák a csoport tagjaitól havonta fix pénzösszeget* kapnak, a terményt pedig megosztják a befizetőkkel. Ez lehetővé teszi, hogy a gazda megossza a betakarítás kockázatát, a városlakók pedig ízletes helyi élelmiszerhez jutnak és egy napra gazdává válhatnak, segíthetnek a vidéki munkában.
Most képzeld el, hogy egy ilyen közösség tagja vagy: milyen termékhez jutnál hozzá az év ezen szakában?
Próbáld meg kitalálni, majd ellenőrizd, kérdezd meg olyanoktól, akik tudhatják, vagy van egy, a térségedre jellemző szezonális naptárjuk!
Alkoss! 1
Ideje aktivizálni magad!
- Együtt válasszatok ki egy gyümölcsöt vagy zöldséget, amit szerettek, de nem helyben terem.
- Most egy világtérképre rajzoljátok fel, milyen útvonalon jut el ez a termék a származási helyéről oda, ahol termesztik, és onnan a helyi boltba.
Kész?
Akkor itt az idő felírni a gyümölcs vagy zöldség termeléséhez és kereskedelméhez kapcsolódó különböző hatások kulcsszavait (emberi, bioszféra és természet és éghajlat).
Amikor elkészültél, töltsd fel a work.it területre!
Alkoss! 2
Összpontosítsunk az élelmiszerpazarlásra
Szerinted mit csinálnak a szupermarketek, amikor a termékek elérik a lejárati napjukat? A legtöbbjük kidobja. Tiltakozásképpen egyesek azt csinálják, hogy átnézik a szupermarketek szemetét és kiveszik az olyan ételeket amik még mindig jók! Friss ételt esznek és pénzt spórolnak!
Ez azonban általában nem törvényes módja az élelmiszerpazarlás megakadályozásának.
A jó hír: egyes szupermarketek úgy kezdik a leselejtezett ételek új életét biztosítani, hogy hivatalosan embereknek vagy szervezeteknek adományozzák.
A te környékeden hogyan kezelik az élelmiszerboltok és szupermarketek az élelmiszerpazarlás problémáját?
Menjetek el együtt és interjúvoljátok meg a boltokat!
Ha még mindig pazarolnak, dolgozzatok ki ötleteket, mit tehetnétek a helyzet megváltoztatására (pl. levelet írni az igazgatónak, stratégiai megbeszélés egy, szegényeket támogató helyi egyesülettel, színházi előadással felhívni a közvélemény figyelmét a problémára stb.) és csináljátok meg!
Ne feledd: minden változás mögött valaki olyan áll, aki harcol érte!
Reflektálj!
Összefoglalásként: mi tette rád a legnagyobb benyomást a globális élelmiszertermeléssel kapcsolatban? Mi volt újdonság, mi volt, amit már tudtál?
Mit gondolsz, ez a tudás hogyan fogja befolyásolni a fogyasztásodat a jövőben?
Oszd meg gondolataidat a pajtiddal , és készítsetek képeslapot a témában, hogy felhívjátok a környezetetekben élők és az egész KIDS4ALLL-közösség figyelmét a problémára!
Kérd meg az oktatódat, hogy jelentkezzen be, és ossza meg a KIDS4ALLL közösséggel a képeslapodat.