Vezetés tartással – vezetői munka az emberiesség & a struktúra feszültségében
Vezetni több mint szervezni: azt jelenti, hogy felelősséget vállalsz a folyamatokért, a kapcsolatokért és a kultúráért. Ez az egység megmutatja, hogyan értheted meg a vezetést mint tartást – az egyértelműség és az odafordulás, a struktúra és a bizalom között. A rendszerszemlélet, a konfliktuskészség és a visszajelzési kultúra szemszögéből olyan stratégiákat dolgozol ki, amelyek vezetésedet jelenlévőbbé, elkötelezettebbé és emberileg hatékonnyá teszik.
bemelegítés
Szánj néhány percet, és gondolkodj el.
- Melyik három érték határozza meg a vezetői viselkedésedet?
- Milyen tipikus hétköznapi helyzetekben jelennek meg ezek az értékek konkrétan?
Kész? Beszéljétek meg a Buddy, és gondolkodjatok el:
Mi köze van a tartásnak a hatáshoz?
Tanulj!
A „vezérfarkasok” nem autoriterek, hanem jelenlévők, világosak és megbízhatók.
Jesper Juul a vezetést autentikus, kapcsolatorientált cselekvésként írja le. A tartás megmutatkozik a nyelvhasználatban, a döntésekben, a viselkedésben – és abban, ahogyan a hibákra vagy a kritikára reagálsz.
A tartásalapú vezetés jellemzői:
- Integritás és egyértelműség a kontroll helyett
- Kapcsolatápolás mint vezetői kompetencia
- Felelősségvállalás – nem annak szétosztása
- Szereptudatosság és önreflexió
- Nyitottság a visszajelzésekre és a perspektívaváltásra
A vezető hat a rendszerre – ugyanakkor maga is formálódik általa.
A rendszerszemléletű vezetés azt jelenti:
- kölcsönhatások felismerése
- erőforrások meglátása a hiányok helyett
- a kontextusok és kapcsolatok figyelembevétele
FIND OUT MORE
Gondolkodjatok együtt a Buddy:
Milyen hatással van a tartásom a csapatomra?
Merülj el! 1
Feszültségmezők, konfliktusok és visszajelzés alakítása
A vezetés mindig feszültségmezőben mozog:
- kapcsolat vs. Eredményorientáció
- közelség vs. Távolság
- bizalom vs. Kontroll
- nyitottság vs. előírások
Ezek a feszültségek nem oldhatók meg – de alakíthatók.
A konfliktusok nem zavaró tényezők, hanem fejlődési lehetőségek.
Konfliktuskompetens vezetés…
- felismeri és megnevezi a korai jeleket,
- mindkét fél iránt elfogulatlan és megoldásorientált marad,
- párbeszédtereket teremt (pl. team-szupervízió, kollegiális tanácsadás),
- reflektál saját konfliktusmintáira és testbeszédére.
A visszajelzés mint vezetői eszköz
- Aki vezet, annak őszinte visszajelzésre van szüksége.
- A visszajelzések segítenek megérteni a hatást – nem csak a szándékot.
- A feedbackkultúra a szakmai fejlődés része.
KÉRJ RENDSZERESEN VISSZAJELZÉST
FEEDBACK TOOL FOR LEADERSHIP
Gondolj egy valós konfliktusra a vezetői gyakorlatodból.
- Milyen rendszerszintű dinamikák voltak jelen?
- Mi járult hozzá az eszkalációhoz – mi a megoldáshoz?
- Hogyan tudsz rendszeresen visszajelzést kérni a csapattól és azt felhasználni?
Használd a tudást! 1
alkalmazás a csapat mindennapjaiban
Konfliktusbeszélgetések rendszerszemléletű előkészítése és vezetése
- Válassz egy konfliktusokkal terhelt helyzetet.
- Készülj fel a következő kérdésekkel:
- Kik az érintettek?
- Milyen nézőpontjaik vannak?
- Milyen mintákat ismerek fel?
- Milyen vakfoltok vannak?
- Mi a célom?
- Milyen tartást szeretnék képviselni?
3. Vezesd le a beszélgetést szerepjátékban a Buddy – utána feedback.
4. Ültesd át a felismeréseket a mindennapjaidba (pl. beszélgetési útmutató készítése).
Reflektálj!
Önreflexió és a visszajelzések integrálása
- Vezess egy héten át tartásnaplót (mi volt kihívás? hol voltál autentikus?).
- Kérj célzottan anonim visszajelzést (pl. visszajelző kérdőívvel).
- Válassz ki 2 impulzust, és fogalmazz meg konkrét változtatási lépéseket.
Opcionális: dolgozd ki személyes tartásnyilatkozatodat 3 mondatban („Úgy vezetek, hogy …”).